Ludmilla adatlapja

LUDMILLA 3 babájával érkezett a menhelyre, mert meghalt a gazdájuk, és "természetesen" az örökösök nem kívántak gondoskodni a családról. Sajnos az egyik kicsi nagyon gyenge volt, és nem élte túl a menhelyi körülményeket. De a család mégsem fogyatkozott, mivel 1 hét múlva ugyan arról a környékről bekerült egy korban és kinézetben teljesen hasonló kölyök, nyilván ő is egy testvér lehetett, csak ki tudja miért nem volt eredetileg velük.
A mami szépen nevelgette a kicsinyeit, akik már nem igazán szorultak az anyai gondoskodásra, de azért nagyon szerettek összebújni vele. Egy idő után azonban már terhére voltak, és csak azt leste Ludmilla, hogy tudna kiszökni a kennelből, ami sikerült is neki, ezért szétválasztottuk őket.
Utána megtapasztaltuk, hogy nem viseli el a bezártságot, folyton hallatta a hangját, és azt leste, hogy tudna kiszabadulni. El is érte nálunk, hogy napközben már szabadon él egy udvaron, csak éjszakára van kennelben. Imád kézben lenni, nagyon szereti, ha babusgatják, így most teljesen jól érzi magát.
Csak olyan gazdinak való, aki nem hagyja sok órára magára, természetesen beengedi a lakásba, esetleg a munkába is elkísérheti, hogy ne maradjon otthon egyedül. 
Jó lenne, ha kutyatársa is lenne, mert megszokta a társaságot.
Örökbe fogadták. 2020.02.17.

LUDMILLA arrived at the shelter with her 3 puppies. Her owner had died and „naturally” the next of kin had no wish to take care of the dog family. Unfortunately, one of the pups was very weak and hasn’t survived with the facilities available here at the dog shelter. However, the family hasn’t lessened in size because a week later another pup from the same area, similarly aged and with very similar looks, came to us. We think he may be another sibling of the 3 original pups, only for some reason he hadn’t been found for the first time with the family.

The mummy was nicely nurturing her little ones who at that point were not very much in need of that kind of motherly care, but they were very grateful for being able to cuddle together with her. After some time, though, they became a bit of a nuisance to LUDMILLA and she was just constantly spying her time  to spot the first opportunity to get out from her dog pen in which she succeeded many times, so in the end we separated her from her pups.

That’s when we realised that she didn’t cope well with confinement. She made this known to us with constant howling and again, binding her time to sneak out. Finally, she succeeded in reaching her goal, so now she is free, going where she wants to in a big yard and only stays confined for the night. She adores being held in your arms, loves a cuddle so now she’s happy.

She’s recommended to an owner who won’t leave her alone for several hours, lets her into the house and maybe even takes her to the workplace with herself/himself so that she’s not on her own.

It would be a good idea for her to have canine company as well as she’s got used to having friends around.
She was adopted. 17.02.2020