Vattacukor adatlapja

Sosem fogjuk elfelejteni azt a látványt, ahogy VATTACUKROT átadták nekünk. Gazdis cica lévén oda jutott, hogy egy koszos táposzsákba rakták és nadrágszíjjal átkötötték. Ennyit ért nekik a saját cicájuk. Ráadásul a zsákot visszakérték szíjjal együtt. No comment.....

Mindenféle okra hivatkozva adták le a menhelyen. A lényegen nem változtat, VATTACUKOR lelkében törést okoztak. Fél, elbújik, nem akar ember szeme elé kerülni. Egy hétig szinte semmit nem evett. Már a legrosszabbra gondoltunk. Hogy feladta, ennyi volt, nincs tovább. Azt hittük, belepusztul abba, ami vele történt.  De miután átkerült a cicaszobába, egy lépéssel előrébb kerültünk a bizalomhoz. De még itt is fél, és elbújik. Sokáig enni csak úgy volt hajlandó, amikor nem láttuk és a rejtekhelyén fogyasztotta el az ételt. Jelenleg egy kaparófa kuckójában éli mindennapjait. Ott érzi biztonságban magát. Ott nem fél, ha meg akarjuk simogatni. Sőt, dorombol és hízeleg, csak ne kelljen onnan kijönnie.... Nagyon kevés időt tudunk vele tölteni. VATTACUKORNAK babusgatásra van szüksége, egy gazdira, aki megadja neki mindazt a szeretetet, amitől újra bízni kezd az emberekben.

Nem reménytelen ő, csak kitartónak kell lenni vele. Megpróbálnád????

FIV/FELV tesztje negatív, szobatiszta.
Gazdis lett. 2023.03.24. (J)

When VATTACUKOR was handed to us, it is a sight we will never forget. Having been a cat with an owner he was put inside a dirty sack that they tied with a  belt. This is how much their own cat was worth! Moreover, they even asked for the sack and the belt back when we had taken out the poor, terrified cat from it. No comment….

They had a thousand reasons why they didn’t want to keep VATTACUKOR. Well, the reasons do not change the fact: they broke VATTACUKOR’s soul. Now he’s afraid and wants to hide all the time.  He does not want to be where he can be seen. He ate almost nothing for a week. We started to think about the worst. That he had given up, that was it. We thought he was done for. When he was moved from the quarantine cage to the cat room we took a step towards trust. But he’s still in hiding and he’s stilly afraid. For a long time he was only willing to eat when we couldn’t see him. He was eating in his hiding place. At the moment he lives inside a hideaway hole of a scratching post. That’s where he feels safe. He’s not afraid there. We can stroke hime there and he even purrs and fawns. But he does not not want to come out. We can only spend very little time with him at the shelter. VATTACUKOR needs a lot of love and caressing, an owner who could give him all the love that woould make him trust again.

He’s not hopeless, you just need to be persistent. Could you please, try?

He’s FIV-FELV negative and house-trained.
He's been adopted. 24.03.2023 (J)