O'NEIL és társa, Olivér is a vidéki kutyatartási kultúra áldozatai. Sajnos ma még Magyarország nagy részén jellemző a láncos tartás. A törvény csak az állat tartós megkötését tiltja, ezért sajnos könnyű visszaélni vele. Ők ketten szintén láncról szabadultak és tulajdonképpen egész eddigi életükben így éltek, másfajta életet nem ismertek. Csontvázra soványodva kerültek be mert gazdájuk nem tudott róluk megfelelően gondoskodni. Ő kért számukra segítséget és nagyon jó, hogy megtette és hogy lemondott Róluk. Túl sok már nem lehetett hátra Nekik sajnos. Most megszabadultak béklyóiktól és új élet kezdődött számukra.
O’NEIL-ért nagyon aggódtunk mert nem akart enni. Valószínűleg már nem élt volna sokáig, ha nem menekül meg a „kedves” gazda” kezei közül. Több állatorvosi vizsgálaton, infúzión is túl vagyunk emiatt, de szerencsére úgy tűnik, hogy szervi problémája nincs és túl vagyunk a nehezén. Naponta többször apró adagokkal etetjük őket és reménykedünk a legjobbakban. Sokat szenvedtek már, ezért csak is a legjobbat szeretnénk nekik - hogy hátralévő éveikben már soha ne kelljen nélkülözniük és az őket megillető bánásmódban részesüljenek.
O’NEIL tulajdonképpen Olivér hosszúszőrű verziója. Kedves, barátságos kutyus, aki élvezi a simogatást, különösen, ha a hasát vakargatja az ember. Nem ugrik rögtön a nyakunkba, de jön, érdeklődik és nem kell számára sok idő, hogy barátságot kössön. Pórázon szépen sétál és nagyon szeretne végre ő is családban élni.
Fajtársaival barátságos. A macskateszt során ( ami egy cicákkal teli, apró szobában zajlik), azt tapasztaltuk, hogy nem volt érdeklődő a macskák iránt. Mivel mindkét fél megilletődött állapotban volt, így nem feltétlen garantált, hogy máskor, más környezetben teljesen cicabarát lesz.
2021.05.26-án elvégzett szívféregtesztjének eredménye: negatív.
Örökbe fogadták. 2021.08.27. (J)
