Állatvédelmi Reform Magyarországon!

Régóta várt jogszabályi reform öltött testet, 2009. május 15-i hatálybalépéssel.

Ezeket mindenki alkalmazhatja, aki szakszerű feljelentésekkel, az önkormányzatok jegyzőihez intézett bejelentésekkel kívánja megakadályozni a védtelen élőlények feletti további kegyetlenkedéseket!


Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 45. és 48. §-ainak módosításai a következő új intézkedési jogokat biztosítják a jegyzők (mint állatvédelmi hatóságok) számára.

Az állat elszállítása az állatkínzó állattartótól (a tulajdonostól):

Ha az állattartó az állatvédelmi törvényben, illetve a más jogszabályban foglalt rendelkezéseket nem vagy nem megfelelően teljesíti és ez által az állat egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti – a feltételek biztosításáig – az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését.

A megkínzott állat tulajdonjogi helyzetének megváltoztatása (elkobzása):

Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, de ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, akkor az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az állatvédelmi törvény alapján elkobzott állat tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – hat hónap elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.