Semmi meglepő nincs abban, hogy 2 gyönyörű, cuki, de mégis feleslegessé vált kutyust adtak le a menhelyen. A fekete színű szépség, BABÓ, emlődaganatos, a fehér színű, Boni, „csak” kövér. Az indok a szokásos: A gazda külföldön dolgozik évek óta. Akik eddig gondoskodtak a kutyusokról, már nem vállalják tovább, mi pedig értsük meg. És megértjük. Csak tudjuk, hogy ezt az egészet meg lehetett volna előzni egy felelős, jól meggondolt döntéssel. Miért olyan nehéz ez? Ha kutyám van, nem hagyom el, nem költözöm nélküle, nem adok túl rajta, mellette maradok mert felelősséget vállaltam érte. Ha beteg, elviszem állatorvoshoz és kezeltetem. Ha nem tudom vállalni az állatorvosi költségeket, nem veszek magamhoz kutyát. (Bár, aki külföldön dolgozik, nem hisszük, hogy ne tudná ezt bevállalni… ) Ha viszont nem tudom bevállalni mindezt, akkor nem veszek magamhoz kutyát. Ennyi. Na mindegy.
BABÓ emlődaganatát megműttettük, szerencsére a biopszia eredménye negatív lett. Viszont jó hosszú, az egész hasán átívelő, vágást kellett ejteni rajta. Szerencsére szépen gyógyul, de jobb lett volna, ha időben észreveszi valaki a daganatot és akkor nem kellett volna az egész hasát felvágni miatt.
Egyébként egy igazi kis angyal! Nagyon ragaszkodó és kedves és más kutyákkal is tökéletes a kapcsolata. Imádja, ha simogatják és szeretgetik, nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetéhes kislány. Nagyon várja, hogy elérkezzen az álomgazdi, aki szebbé varázsolja majd hátralévő éveit. A macskateszt során ( ami egy cicákkal teli, apró szobában zajlik), azt tapasztaltuk, hogy nem volt érdeklődő a macskák iránt. Mivel mindkét fél megilletődött állapotban volt, így nem feltétlen garantált, hogy máskor, más környezetben teljesen cicabarát lesz.
BABÓ sajnos szívférges, az örökbe fogadónak ez havonta kb. 4.000 Ft kiadást jelent. Csak olyan jelentkezzen gazdinak, aki ezt az áldozatot meg tudja hozni érte! 2021.09.02.
Gazdis lett. 2021.12.18. (J)
