Tíz nap különbséggel került a gondozásunkba kettő, pár napos baba-cica, akik anya nélkül nem valószínű, hogy felnevelkedtek volna épen, egészségesen.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy volt egy nőstény cicánk, aki éppen láb amputáció után lábadozott befogadónál, gondoltuk megpróbáljuk odatenni az első kicsit (Medvinc), ha másért nem, a melegítés, a tisztogatás miatt. A drága mami azonnal elfogadta, és "szárnyai" alá vette a kicsit, és amire volt is már példa, anyai ösztöneinek köszönhetően táplálni is tudta, volt teje.
Ezek után érkezett a másik kicsi (Surminc), aki szintén a mamának köszönheti, hogy életben maradt.
Így nevelkedtek ők, szépen felcseperedtek, és természetesen a két tejtestvér csakis együtt kerülhetett gazdihoz!
2015. 08. 01.
